Lovászpatonai Életrajzi Lexikon

Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.


Dr. Babics Antal (Lovászpatona 1902 - Budapest 1992)

Kossuth-díjas orvosprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár

Prof. dr. Babics Antal
Prof. dr. Babics Antal

Tanulmányok: elemi iskola Lovászpatona (1908-1913), Czuczor Gergely Bencés Gimnázium Győr (1913-1919), Szent Benedek-rendi Főgimnázium Pápa (1920-1922), Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar Budapest (1922-1927).
Házasságkötés: 1940-ben Budapesten Esterházy Ilonával (1908-1990)
Gyermekek: nincsen
Publikációk: 166 szakmai közlemény, több szakkönyv, egyetemi tankönyv magyar, angol, orosz nyelven (1942-1987).
Elismerések: Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950); Kossuth-díj ezüst fokozata (1951); Magyar-Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvénye (1952, 1970); Munka Érdemrend arany fokozata (1954, 1958, 1970); Kiváló Orvos (1953, 1960); Magyarországon Ideiglenesen Állomásozó Szovjet Katonai Parancsnokság elismerő díszoklevele (1964, 1966, 1970); Felszabadulási Emlékérem (1970); Békéért Érdemérem (1970), Szakszervezeti Arany Emlékérem (1970, 1972), Magyar Népköztársaság Zászlórendje 2. fokozat (1974), Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1982), Tudományos elismerések: Korányi Sándor-díj (1969), Illyés Géza-díj (1970), Bugát Pál Emlékérem (1972), Hőgyes Endre-díj (1972), Markusovszky-díj (1978)
Sírja: feleségével együtt Budapesten a Fiumei Úti Sírkertben (temetésekor Mező Imre úti temető) a Nemzeti Sírkert 57 MTA/D akadémiai parcellájában. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben védetté nyilvánította.
Emlékezete: Emléktábla szülőházán Lovászpatonán (2017), "Prof. Babics Antal akadémikus 80 éves" feliratú bronz emlékérem (1982); "Illyés Géza - Babics Antal" feliratú bronz emlékérem; Babics Antal a hazai urológia-nefrológia iskola megteremtője" feliratú mellszobor a SOTE urológiai klinikáján (2002); bronz dombormű az egyetem aulájában (2007); emlékére létrehozott Babics Antal Alapítvány Budapest (1996).

Babics Antal bencés diák
Babics Antal bencés diák

Babics Endre (1862-1945) pékmester és Moór Rozália (1864-1950) gyermekeként 1902. augusztus 4-én született Lovászpatonán. Szülei hét gyermeket neveltek fel, akiket a nehéz körülmények ellenére taníttattak.
Lovászpatonán Horváth János kántortanító tanítványa. Győri gimnáziumi tanulmányait megszakítva egy tanévig kereskedőinas és aratómunkás volt, hogy anyagi hátterét biztosíthassa. Egyetemi évei alatt a Szent Imre Kollégiumban ingyenesen kapott kollégiumi ellátást.

1927-ben abszolvált, majd a kaposvári és győri közkórházak sebészeti osztályain dolgozott. 1929. január 19-én "Antonius Babicsot" orvossá avatták. Ezévben került a budapesti Szent Rókus Kórház Urológiai Klinikájára, ahol 1932-ig gyakornok, majd 1938-ig tanársegéd volt.

1936-1937 állami ösztöndíjjal a berlini Collegium Hungaricumban, majd Olaszországban és Varsóban tanult veseélettant. 1938-ban adjunktusi kinevezést kapott, majd 1940-ben magántanári habilitációt szerzett.

1940-1941 Illyés Géza professzor helyettese, 1941-1943 az Urológiai Klinika megbízott vezetője.
1943-1945 a III. sz. Sebészeti Klinika díjtalan adjunktusa és orvos-századosi rangban a budapesti X. sz. helyőrségi kórház, a későbbi Honvédkórház sebész-urológus osztályvezető főorvosa.
1945. a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem megválasztott fizetéstelen adjunktusa. 1946. az egyetem orvostudományi karán nyilvános rendes tanár.

1946-1974 az egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.
1950-1953 ellátta a Kútvölgyi úti Központi Állami Kórház-Rendelőintézet igazgatói feladatait is.
Illyés Gézának, az első magyar urológiai klinika megalapítójának tanítványaként a második világháború utáni magyar urológia és nefrológia iskolateremtő alakja volt, kutatásai a legkülönfélébb vesebetegségek kórélettanára és sebészeti-belgyógyászati kezelésére irányultak. Életrajzi adatok szerint 17.000 műtétet végzett személyesen.

Dr. Babics Antal
Dr. Babics Antal

1951. a természettudományok terén kifejtett munkájáért Kossuth-díj.
1946-1974 kinevezett egyetemi tanár, professzori címét haláláig viselte. Négy éven keresztül tanszékvezető.
1948-1950 az egyetem orvoskari dékánja, 1955-1959 az immár önálló orvosegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja.
1949. az MTA levelező tagja, 1951. akadémikus, az MTA rendes tagja, 1959-1967 az MTA Orvosi Tudományok Osztályának titkára.

Kórházi vezető beosztása, német tudása és emberbaráti szeretete vezérelte több zsidó és baloldali üldözött megmentésében a háború idején.

A Kútvölgyi Úti Kórházzal kapcsolatos politikai célú ellenőrzések, titkos megfigyelések, az ellene és vezetőtársa ellen folytatott "orvosper" megviselték mindkettejük egészségét, s a szívinfarktust egyikük sem kerülhette el. Sztálin halála megóvta őket a további üldöztetésektől.

Elismert nagy tekintély volt a nemzetközi orvostudomány világában. Több nemzetközi (szovjet, csehszlovák, osztrák, német, lengyel, román) tudományos társaságnak tagja. A Magyar Urológus Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, a Korányi Sándor Társaság alapító tagja, magyar urológiai szaklapok főszerkesztője, külföldi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Emléktábla dr. Babics Antal szülőházán Lovászpatonán
Emléktábla
dr. Babics Antal szülőházán
Lovászpatonán

Társadalmi szerepvállalása: belépett a Nemzeti Parasztpártba, majd 1948 elején a Magyar Kommunista Pártba, később az ebből alakult Magyar Dolgozók Pártja tagja volt.
1956. október 26-31 Nagy Imre rövidéletű nemzeti kormányában egészségügyi miniszter.
1963-1970 országgyűlési képviselő.
1963-1975 az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete országos elnöke, majd 1985-től haláláig tiszteletbeli elnöke.
1967-től társelnöke a Magyar Autóklubnak, a Magyar Horgászszövetségnek pedig vezetőségi tagja. Három hobbyja egész életét végigkísérte: az autóvezetés, a horgászás és tacskó kutyái.

1940-ben kötött házasságot Esterházy Ilonával, gyermekük nem született.
1974-ben vonult nyugdíjba, de a klinikán mint tudományos tanácsadó még évekig dolgozott.
1992. január 17-én halt meg Budapesten. Lovászpatona első Kossuth-díjasaként tartjuk számon.
Babics Antal szellemi örökségét ma áldozatos munkával professzor dr. Romics Imre az MTA doktora ápolja: a klinika múzeumában Babicsnak külön tárlót rendeztek be. A klinika egyik műtője a "Babics Antal Műtő" nevet viseli.



Életrajzok

Dr. Babics Antal (Lovászpatona 1902 - Budapest 1992)

Dr. Babics Endre (Lovászpatona 1894 - Kaposvár 1955)

Bácsi Sándor (Lovászpatona 1903 - Győr 1989)

Balogh Ferenc (Pápa 1909 - Pápa 1993)

Bánki Donát (Bánk 1859 - Budapest 1922)

Dr. Beke Ferenc Ernő (Bábolnapuszta 1914 - Szombathely 1988)

Bognár Endre (Felpéc 1842 - Pápa 1919)

Borsó Gyula (Szentkút 1912 - Lovászpatona 1995)

Dr. Czirfusz Ferenc (Lovászpatona 1827 - Zombor 1901)

Deme Nándor (Celldömölk 1911- Pápa 1956)

Glatz László (Lovászpatona 1926 - Balatonfüred 2014)

Dr. Gyulavári Oszkár (Debrecen 1924 - Szombathely 2023)

Heiter János (Pozsony 1824 - Bécs 1875)

Dr. Horn Miklós (Odessza 1899 - Győr 1965)

Horváth János (Veszprém 1850 - Budapest 1918)

Józsy Béláné Horváth Margit (Lovászpatona 1891 - Budapest 1978)

Kollár Kálmán (Lovászpatona 1932 - Veszprém 2012)

Kováts Ignácz (1765 - Lovászpatona 1834)

Laucsek Gyula (Vecse 1847 - Budapest 1922?)

Mórocz Antal (Pápa 1835 - Gödöllő 1918)

Patonay (Pitying) József (Lovászpatona 1887 - Tata 1979)

Rajcsányi János (Várpalota 1815 - Vadosfa 1889)

Stirling János (Szombathely 1889 - Lovászpatona 1955)

Dr. Váczi Béla (Ács 1916 - Budapest 2009)

Dr. Zsidai József (Felpéc 1934 - Miskolc 2012)