Lovászpatonai Életrajzi Lexikon
Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.
Józsy Béláné Horváth Margit (Lovászpatona 1891 - Budapest 1978)
tanítónő
Tanulmányok: elemi iskola Lovászpatona (1897-1901), Renolder Intézet polgári leányiskola Pápa (1901-1907), Renolder Intézet Tanítónőképző Pápa (1907-1911)
Házasságkötés: 1914. április 12-én Józsy Bélával (1891-1954)
Gyermekek: Elárvult örökbefogadott leánya Józsy (Melegh) Kató
Sírja: Férjével együtt a lovászpatonai temetőben
Emlékezete: Neve Lovászpatonán a pedagógus emlékfalon
Lovászpatonán az "ősi iskola" épületében álló tanítói lakban a család 11. gyermekeként született 1891. június 2-án. Tizenkétgyermekes családban nőtt föl. Anyja Varga Erzsébet (1851-1919), apja Horváth János (1850-1918) római katolikus kántortanító, Mórocz Antal plébános barátja és harcostársa.
Az Irgalmas Nővérek által fenntartott pápai Renolder Intézetben (átszervezések után ma Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola) tanult. 1911-ben vette át tanítónői oklevelét.
Lovászpatonán a r. k. iskola újonnan elkészült épületében édesapja irányítása alatt kezdte pályáját 1911-ben. Háromtantermes, osztatlan iskolában tanított. Többszáz elsős, másodikos gyereket tanított meg írni-olvasni. Az államosítás (tanítás 1948-ban, iskolaépület 1950-ben) után megszűntek a felekezeti iskolák, az összevont osztályok, és 1948-tól nyugdíjazásáig csak elsősöket tanított. Az Isten is pedagógusnak teremtette. Egész életét a tanításnak, a gyerekeknek szentelte. Mesejelenetek, énekszámok, gyermekszíndarabok betanítását vállalva részt vettek az egyházi és falusi ünnepélyeken, jótékonysági esteken. Iskolai tanítás mellett évekig vezette a szegény családok megsegítését és a nőnevelést célul tűző 1929-ben megalakított Római Katolikus Leánykört. A jótékonysági szereplések bevételét a leányegylet céljaira fordították.
1914. 04. 12-én kötött házasságot kartársával Józsy Bélával, aki Horváth János kántortanító 1915. évi nyugdíjba vonulása után az iskola világi vezetője lett, 1940-től igazgatótanító (1948-ig az iskola egyházi igazgatói feladatait az iskolaszék elnöke, a plébános látta el). Az ötvenes évek elején korábbi leventeoktatói tevékenységéért letartóztatták, lakásukat feldúlták, de terhelő bizonyítékot vagy ellene valló tanút nem találtak, így pár nap után hazaengedték.
Józsy Béláné 40 évi házasság után 1954-ben veszítette el férjét.
Az utolsó tanévét már a kastélyiskolában tanította. 45 évet állt a lovászpatonai iskola katedráján.
1956-ban ment nyugdíjba. Szolgálati lakását, szülőfaluját el kellett hagynia. Budapesten, rokonok fogadták be. Ott érte a halál 1978-ban. Huszonkét év kényszerű távollét után végleg hazatért.
Egykori tanítványa dr. Zsidai József egyetemi professzor, az irodalomtudomány kandidátusa írja visszaemlékezésében: "Aranykönyvbe vésném a tanári karból Józsy Béláné emlékét. Talán Margit néninek tisztelték. Ő csak első osztályban tanított. A lakosság katolikus rétegeinek százait vezette rá a betűvetésre... Áldott jósága, türelme utánozhatatlan ..."