Lovászpatonai Életrajzi Lexikon
Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.
Dr. Czirfusz Ferenc (Lovászpatona 1827 - Zombor 1901)
középiskolai tanár, tanítóképző-igazgató, királyi tanácsos
Tanulmányok: elemi iskola Ugod (1833-1837), középiskola Pápa és Székesfehérvár (1837-1845), filozófia-bölcsészeti szak Szombathely (1845-1848), ügyvédi diploma (1865)
Házassága: 1855-ben Szűcs Katalinnal (1837-1882)
Gyermekek: két fiú és két leány
Elismerések: Baja Város emlékplakett (1882); negyvenéves szolgálatért díszérem (1900)
Sírja: Baján
Publikációk: Adatok Baja városának múlt és jelen életéről. Baja (1859)
Emlékezete: Baján Czirfusz Ferenc utca, utcatáblák (1903); "Czirfusz Ferenc a Bajai Tanítóképző Alapítója 1827-1901" bronz emlékérem (2002); Dudás Gyula: A vaskúti halmok kora. Czirfusz Ferenc című műve.
1827. május 27-én született Lovászpatonán. Apja Somogyiné Győry Krisztina grófnő szolgálatában uradalmi kovácsmester volt, ám 1831-ben meghalt. Anyja egyedül nevelte fel öt gyermekét. Ferenc, a legkisebb árva Ugodon kezdte elemi iskoláit, Pápán és Székesfehérváron járt gimnáziumba, a filozófiát és bölcsészetet Szombathelyen hallgatta.
Közben 1847-ben jelentkezett a Veszprémi Papnevelő Intézetbe, ahova nem nyert felvételt.
1848-ban nemzetőr, de mocsárláz betegsége miatt leszerelték.
1848-1852 Pápán házitanító Bezerédj Mihálynak az Esterházy uradalom kormányzójának két fia mellett.
1852-1870 Baján a III. Béla Főgimnázium tudós tanára. Magyart, latint, görögöt, földrajzot, történelmet tanított, de egyházi énekeket is. Fellépett a németesítési törekvések ellen. Vállalva a zaklatásokat, nem volt hajlandó a történelmet németül tanítani.
emlékérem (2002)
1865-1887 ügyvédi diplomát szerzett, és a tanítás mellett ügyvédi praxist folytatott.
1867-ben a bajai születésű Türr Istvánnal együtt az országban elsőként megalapították a Központi Népnevelési Kört.
1870-1876 Baján megalapította a tanítóképző intézetet, s igazgatója lett.
1876-1894 Zombor. Bács-Bodrog vármegye tanfelügyelője.
1877-ben I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki.
1894-től nyugdíjasként tevékenykedett.
1883-ban Zomborban megalapította Bács-Bodrog Vármegye Történeti Társulatát 177 taggal. Választmányi tag, majd 1897-1901 között a társulat elnöke. Féltette az országban rejlő történelmi kincseket. 1867-ben kezdeményezte a helytörténeti adatgyűjtés országos intézményesítését és iskolai múzeumok felállítását. Az un. vaskúti halmok feltárásának motorja volt. Az ásatások költségeire gyűjtést szervezett. 1868-ban Rómer Flórisnak a "magyar régészet atyjának" vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságának szakmai támogatásával maga is részt vett a régészeti kutatásban. Szakmai írásaival, újságcikkeivel hívta fel a közfigyelmet a vaskúti halmok régészeti jelentőségére, és a szeremlei római eredetű sírmezőre is.
Dudás Gyula történész A vaskúti halmok kora című művében méltatta Czirfusz Ferenc leletmentő, régészeti munkáját.
Szülőfalujában a lovászpatonai iskolakönyvtár megalapítója volt.
Feleségével 27 évig éltek békés házasságban.
Bajai lakóházának utcáját, a Kaszárnya utcát Czirfusz Ferenc utcának nevezték el. A háború után a Czirfusz utcanevet eltörölték, de 1990 óta ismét Czirfusz Ferenc nevét viseli.
1901. április 27-én Zomborban érte a halál.