Lovászpatonai Életrajzi Lexikon
Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.
Glatz László (Lovászpatona 1926 - Balatonfüred 2014)
tanár, iskolaigazgató, sportdiplomata, "A Füredi Anna-bálok örökös főrendezője"
Tanulmányok: elemi iskola Lovászpatona (1932-1936), Szent Benedek-rendi Főgimnázium Pápa (1936-1940), Magyar Királyi Katolikus Líceum és Tanítóképző Intézet Győr (1940-1945), Állami Pedagógiai Főiskola Pécs (1950-1953), Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Budapest (1953-1955), Magyar Testnevelési Főiskola szakedzői diploma Budapest (1967-1970)
Házasságkötés: 1955-ben Balatonfüreden Rozsenich Mária óvónővel (?-2007)
Gyermekei: László (1956) és Gábor (1963)
Elismerések: "A Füredi Anna-bálok örökös főrendezője" cím Balatonfüred (1986); neve a Guinness Rekordok Könyvében (1997); Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1955); Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója (1970); Munka Érdemrend bronz fokozat (1971); Veszprém Megyéért arany fokozat (1978); Gyermekekért Érdemérem (1981); Kiváló Pedagógus (1983); Pedagógus Szolgálati Érdemérem (1986); Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola arany oklevél (1991); Pro Urbe Balatonfüred (1996); Balatonfüred Sportjáért Díj (2003); Balatonfüred Városért Közalapítvány díszoklevele (2014)
Sírja: feleségével együtt a balatonfüredi köztemetőben
Publikációk: Glatz László: Élmény-e a játék? - Testnevelés tanítása Balatonfüred (1971); Glatz László: Szabadidőtől a képességfejlesztésig Balatonfüred (1982); Glatz László - M. Szabó Imre: Anna-bál - áll a bál! Balatonfüred (1989); Glatz László: Fejezetek Balatonfüred történetéből Veszprém (1996); Glatz László - Burka Tibor: Balatonfüred sportélete 1945-1998 Zánka (1999)
Emlékezete: a "Füredi Anna-bál" Magyar Hungarikum Budapest (2020)
Glatz László 1926. január 11-én született Lovászpatonán a Glatz Nagyvendéglő épületében. Három testvére volt. Apja Glatz József (1894-1946) hentes és vendéglős, anyja Süke Ilona Mária Alojzia (1897-1973). Szülőfaluja elemi iskolájában Józsy Béla, Józsy Béláné Horváth Margit és Nagy Sándor tanítványa. Családja 1938 és 1946 között Győrben élt.
A háború idején századosi rangban szolgált a légvédelemnél, amikor 1945-ben bátyjával Lajossal együtt hadifogságba került. Burgenlandban a Lajta-hegység közelében sikerült megszökniük.
Egész életében tanult, képezte magát. Tanítóképzői tanulmányait megszakította a háború. Tanítói és kántori oklevelét csak a háború után 1945-ben kapta kézhez. Tanári képesítést Pécsen és Budapesten szerzett. A mindennapi tanítás mellett végezte el a testnevelő tanár szakot és a szakedzői fakultást.
Szakmai pályafutása:
- 1945-1947 Felpécen kántortanító
- 1947-1949 Pápateszéren tanító
- 1949-1957 Veszprém Megyei Tanács Oktatási Osztályán testnevelési szakfelügyelő
- 1957-1975 tanár, tanítási gyakorlatvezető a balatonfüredi központi általános iskolában (Bem József Általános Iskola), később Radnóti Miklós Általános Iskola
- 1975-1988 Balatonfüredi Városi Sportiskola igazgatója
- 1957 A Balatonfüredi Kézilabda Sport Egyesület megalapítója. Az akkor még kötelezően piros nyakkendős gyerekek csapatával fiatal testnevelő tanárként számtalan külföldi és hazai kézilabda mérkőzésen vettek részt.
- 1960-1980 a Magyar Testnevelési Főiskola gyakorlatvezető tanára Balatonfüreden
- 1961-1976 a Balatonfüredi Vasas kézilabdacsapatának vezető edzője
- 1994-től a Balatonfüredért Polgári Egyesület elnöke
- 1994-től a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület tagja
- 1996-1999 a Balatonfüred Városért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, majd tiszteletbeli elnöke; Veszprém Megyei Általános Iskolai Sportbizottság elnöke
- 1970-től a Magyar Jégsport Szövetség Veszprém megyei elnöke
- 1971-1973 Eplényben vezetésével és szakmai irányításával alakították ki az első sí- és szánkópályát. Szervezésében rendezték meg 1977-ben Eplényben a téli úttörő olimpiát, s 1979-ben megépült az első tányéros felvonó is.
Kutatási területe: a testnevelés tanításának módszerei. Különböző sportágak oktatása játékos megközelítéssel.
Kiváló sportolók, sportvezetők és a sportot kedvelő szakemberek kerültek ki a keze alól.
1969-1989 húsz éven át a nagy hagyományokkal rendelkező Anna-bálok legendás hírű főrendezője. A történelmi múlt és a hagyományok elkötelezett híveként emelte országosból világhírűvé a Balatonfüredi Anna-bált. Balatonfüred városa elismerő adományaként kapta "A Füredi Anna-bálok örökös főrendezője" kitüntető címet.
1997-ben báli rekordjával bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
A Magyar Hungarikum Bizottság 2020-ben a Füredi Anna-bált felvette a kiemelt nemzeti értékek, azaz a Hungarikumok közé.
Szakmáját, a pedagógiát, a sportmozgalmat és a várostörténetet számos tudományos dolgozattal, kiadvánnyal gazdagította önálló kutatóként és társszerzőként egyaránt.
Kiváló tanár, aktív sportember, eredményes sportdiplomata, rátermett szervező, a tarokk-kártya mestere és örök tréfálkozó ember volt.
Felesége Rozsenich Mária Vajda Péter Művészeti Díjjal kitüntetett óvónő, rajz-szakkönyv író.
2009-től haláláig tagja a Lovászpatonai Baráti Körnek. Vallotta: "Én egy szimpla, falun nevelkedett srác vagyok, aki szereti az ősök földjét."
2014. november 7-én Balatonfüreden 88 évesen érte a halál.