Lovászpatonai Életrajzi Lexikon
Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.
Rajcsányi János (Várpalota 1815 - Vadosfa 1889)
evangélikus lelkész, tanügyi író, lyceumi tanár, '48-as forradalmár
Tanulmányok: Soproni Evangélikus Lyceum és bécsi evangélikus teológia
Házasságkötés: 1859 (?)-ben Rufs Zsuzsannával
Gyermekek: Ida (Lovászpatona 1860 - Pécel 1928)
Publikációk: Magyarország története. Az első ifjúságnak. Pest (1843); Világegyetem, vagyis az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek míveltségi állapotjára és történetére, a mathematikai és természeti földrajz vázlatával együtt. Aczél- és fametszetekkel. Pest (1846); ABC és olvasókönyv. Sopron (1859); Magyarország története. Az Ifjúság számára. 7. kiadás Világtörténelmi főbb eseményekkel. Pest (1873)
Sírja: Vadosfán
Emlékezete: Neve a szabadságharc hőseinek emléktábláján Nagyvelegen (1936), emléktábla Nagyvelegen a parókia falán (2014)
A legújabbi kutatások azt igazolták, hogy nem Vadosfán, hanem Várpalotán született. Teológiai tanulmányai után Aszódon báró Podmaniczky Lajos zeneszerző családjánál nevelősködött. A világegyetem és csillagászat témában írt tanulmánykötetét volt tanítványainak, a két Podmaniczky kisasszonynak ajánlotta.
1844-ig a Pozsony melletti Somorján Bauhofer Györgynek, az evangélikus egyház autonómiájáért később, a Bach-korszakban sokat küzdő lelkésznek volt káplánja.
1844 februárjától 1850 augusztusáig Nagyvelegen lelkész. Szolgálata alatt 1846-ban új evangélikus iskola épült. 1848-ban lelkesítő beszédei 67 nagyvelegi fiatalt vezettek a nemzetőrségbe, akik közül húsz hősi halált halt fiatal nevét 1936 óta az evangélikus templomban márványtábla őrzi. A községi bíróval együtt tagja lett az új törvények szerint megválasztott Megyei Állandó Bizottmánynak. A forradalom idején Perczel Mór seregében szolgált.
1849. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, évekig bujkálni kényszerült. Az anyakönyvi bejegyzések igazolják, hogy 1950 augusztusában mint lelkész még visszatért Nagyvelegre, de egy hétnél tovább nem maradhatott. Répcelakon a dunántúli ev. egyházkerületi főfelügyelő fiának, Radó Kálmánnak lett a nevelője, egyes adatok szerint Szentmártonkátán is házitanítóskodott.
1854-1857 Az újjászervezett soproni lyceum magyar, latin és görög nyelvi tanára.
1857-1869 Lovászpatonán lelkész. Feldolgozta a lovászpatonai evangélikus egyház történetét. Gyülekezetében 1858-ban új un. nagyiskola és hozzá tanítói lakás épült. Az elsők közé tartozik, akik magyar nyelven írtak történelem tankönyvet Magyarországon. Érdekesség, hogy Székelyudvarhelyen Benedek Elek "a nagy mesemondó" is e könyvből tanult. Lovászpatonai évei alatt írta az egyházkerület felkérésére elemi iskoláknak szánt ABC-s könyvét is. Levelezésben állt Rómer Flóris régész, egyetemi tanárral a "magyar régészet atyjával".
Lovászpatonai évei alatt 1862-től az Evangélikus Egyetemes Törvényszék, 1865-től a Föllebbviteli Főtörvényszék tagja.
Későn nősült. 1860 szilveszterén született egyetlen gyermeke anyját 1861-ben veszítette el. Felesége a lovászpatonai temetőben nyugszik. Sírfelirata: "Tisztelendő Rajcsányi Jánosnőnek Rufs Zsuzsannának a felejthetlen s kipótolhatlan nőnek. Sept 12, 1861".
1869-ben a soproni lyceum megüresedett teológiai tanári állását Gyurátz Ferenc jelölttel szemben nyerte el. 1869-1884 Sopronban a nyolcosztályos gimnáziumban és a háromévfolyamos bölcsészet-teológiai intézetben a gyakorlati teológia, az egyházjog és a neveléstan tanára, a teológiai intézet dékánja.
Nyugdíjas éveit a Győr megyei Vadosfán leánya Ida és férje Laucsek Jónás esperes-lelkész otthonában töltötte. Itt érte a halál 1889. április 14-én.
Az emlékmű felirata:
"A gyülekezet lelkésze, RAJCSÁNYI JÁNOS
az üldöző hatalom bosszuja elől éveken át bujdosott.
Csatájuk a védelmezett népjog csatája volt.
Isten, áldd meg a magyart!