Lovászpatonai Életrajzi Lexikon
Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.
Deme Nándor (Celldömölk 1911- Pápa 1956)
okleveles középiskolai tanár, katonatiszt
Tanulmányok: elemi iskola Celldömölk (1918-1922), Református Teológiai Akadémia és Gimnázium Pápa (1922-1930), Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola Budapest (1932-1937)
Házasságkötés: 1948-ban Vanyolán Litvay Máriával (Vanyola 1921 - Szombathely 1974)
Gyermekek: Judit (Celldömölk 1952), Tamás (Vanyola 1953)
Elismerések: Katonai Érdemérem SIGNUM LAUDIS 1922; A MAGYAR FELVIDÉK FELSZABADULÁSÁNAK EMLÉKÉRE 1938. Hátlapfelirat: Pro patria et libertate Rákóczi; ERDÉLYI RÉSZEK FELSZABADULÁSÁNAK EMLÉKÉRE 1940. Hátlapfelirat: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó országlásának XX. évében. Mátyás király születésének 500. évfordulóján; A HAZÁÉRT 1941; Kiváló Honvédelmi Munkáért. Magyar Honvédelmi Sport Szövetség (Pápa 1965)
Sírja: Feleségével együtt Vanyolán, hantolás után Celldömölkön
Emlékezete: Neve Lovászpatonán a Pedagógus Emlékfalon (2010)
1911.07.11-én Dinkgreve Nándor néven Celldömölk községben született Dinkgreve Nándor (1876-1952) és Tory Emília (1884-1918) harmadik gyermekeként. Apja megbecsült könyvnyomda-tulajdonos és lapszerkesztő volt Celldömölkön, aki 39 éven keresztül szerkesztette és kiadta a Kemenesalja című kulturális, társadalmi folyóiratot.
Nagyapja Dinkgreve Herman pápai festőmester az 1800-as években Gyurátz Ferenc későbbi evangélikus püspök pápai gyülekezetének tagja és egyik legnagyobb anyagi támogatója volt.
A kis Nándor 7 éves volt, amikor 1918-ban elveszítette édesanyját. Nevelőanyja Kiss Irén és édesapja nagy szeretetben nevelték. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. Apja nagy gondot fordított arra, hogy gyermekei a családi hagyományoknak megfelelően vallásos nevelést kapjanak, ezért fiát a környék legnevesebb iskolájába, a pápai Református Teológiai Akadémia és Gimnáziumba íratta. Nyolc évi gimnáziumi tanulmányok után 1930-ban tette le az akkor továbbtanulásra jogosító érettségi vizsgát.
Középiskolai rajztanári oklevelét 1937-ben vehette át.
Született művészi tehetsége már a pápai gimnáziumban kitűnt, kiállításokon, tárlatokon szerepelt. A Kemenesaljai Művészek Képkiállításaira pedig Csorba Tibor neves festőművész rendszeresen beválogatta képeit.
Születési nevét 1940. október 23-án az egyszerűbben hangzó Deme családi névre változtatta.
és Deme Nándor
Marosvásárhelyen
a hadapródiskola előtt
1937-1946 A Magyar Királyi Honvédség tisztje. Tanár-szakszolgálatos hadnagy, Észak-Erdély visszacsatolása után 1941-től az öt évfolyamos Marosvásárhelyi Magyar Királyi "Csaba királyfi" Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola földrajz, ábrázolástan és művészettörténet tanára, később magyar és német nyelv oktatója is. 1942-től főhadnagy majd százados. 1944 őszén Románia átállása után a front közeledtével a katonai iskolának menekülnie kellett, nyugatra vonult. A hónapokig tartó menedékkeresés, légiriadókkal tarkított gyaloglás, éjjel-nappali erőltetett menet keserű szenvedéseit a tanári kar igyekezett elviselhetővé tenni, a diákságot egybentartani és bennük a hazatérés reményét a végsőkig ápolni. Egészen Dániáig vonultak, meneteltek. Deme századosnak jelentős érdemei vannak abban, hogy a hadapródiskola tanár-tisztjeivel, köztük a pápai Galántai István tábori iskolaigazgatóval összefogva meg tudták akadályozni a diákság angolok elleni harci bevetését. 1945. május 8-án a német fegyverletétellel egy időben fogságba estek, tisztjeik az angol csapatoknak adták át személyi fegyvereiket. Bajor földön majd két évig tartó hadifogságba, szögesdróttal körülvett barakktáborba kerültek, ahol a magyar tisztikar, köztük Deme Nándor százados, iskolai csoportparancsnok biztosította az oltalmat remélő leventék és a menekülő kadétosok fegyelmezett, tanrend szerinti tanulását. Miként az a 300.000 magyar menekült és hadifogoly, akik a nyugati fogolytáborokból hazatérhettek, úgy az egykori marosvásárhelyi ifjú kadétiskolások is nevelő tisztjeik segítségével 1946 szeptemberében hazakerülhettek szülőföldjükre. Ám tanáraiknak a "Nyugatos" politikai bélyeget még évtizedekig viselniük kellett.
1945-ben szülői házát és az üzletet bombatalálat érte, szülei maradandó sérüléseket szenvedtek. A fogságból hazatérve szüleit gondozta, renováltatta az épületet, és átvette az üzlet vezetését. Később a celldömölki általános iskolában tudott elhelyezkedni. 1948 szeptemberétől óraadó tanári megbízást kapott a Celldömölki Állami Gimnáziumban, majd a dolgozók esti gimnáziumában is tanított. Apja üzletét 1949-ben államosították.
1954-ben feleségével együtt Komáromba helyezték, mindketten a Klapka György Állami Általános Iskolában tanítottak. Onnan kerültek Lovászpatonára, ahol az akkor induló kastélyiskolában egy évet osztályfőnökként és általános iskolai tanárként tanított.
Gyermekszerető, kreatív, ízig-vérig tanár volt. 1956. július 12-én szívkoszorú érelzáródás következtében Pápa irányába a mentőkocsiban meghalt.
Felesége megbecsült alsótagozatos tanítónőként hat évet tanított Lovászpatonán.
1961-ben Csikvándról Berán Ervin tanító érkezett az igazgatói székbe. Így Deme Nándornét áthelyezték a Csikvándi Állami Általános Iskolába, s a család elköltözni kényszerült. 53 évesen Szombathelyen hunyt el.