Lovászpatonai Életrajzi Lexikon

Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.


Dr. Horn Miklós (Odessza 1899 - Győr 1965)

uradalmi főintéző, tudós, növénynemesítő, mezőgazdaságtudományi doktor

Dr. Horn Miklós
Dr. Horn Miklós

Tanulmányok: svájci gimnázium Moszkva, Mezőgazdasági Főiskola Berlin (1919-1921), növénynemesítő szakvizsga Berlin (1923), felsőfokú növénynemesítő tanfolyam Mezőgazdasági Tudományos Központ Budapest (1950), növénynemesítő-kandidátusi értekezés (1958), Gödöllő Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi doktor (1960)
Házasságkötés: 1930. Lovászpatonán Stróbl Máriával
Gyermekek: Éva (Lovászpatona 1933 - Győrújbarát 2021)
Elismerések: Országos Mezőgazdasági Kiállítás Futura tiszteletdíja (1941); Munka Érdemrend ezüst fokozat (1955); Szocialista Munkáért Érdemérem (1958)
Sírja: Feleségével együtt Győr-Nádorvárosban 28 N/A D 19. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2010-ben védetté nyilvánította (HÉ 2010/81)
Publikációk: Bíborhere. Monográfia Lovászpatona (1955); A bíborhere jelentősége és nemesítése Fertőd (1958); Bíborhere és termesztése Budapest (1960); A lovászpatonai uradalmi növénynemesítő telep tízévi működésének eredményei (Vetőmagtermesztés 1933); szakcikkek, értekezések a Köztelek c. tudományos folyóiratban
Emlékezete: emléktábla Keszthely Pannon Egyetem Georgikon Kar (2005); emléktábla Lovászpatona Festetics-Somogyi kastély (2019); Dr. Horn Miklós emlékszoba Lovászpatona (2021); Veszprém Megyei Értéktár nemzeti értéke: "Dr. Horn Miklós növénynemesítő kandidátus életműve és a nemesített 'Lovászpatonai' növényfajták" (2019)

Horn Miklós szüleivel Rigában (1914 körül)
Horn Miklós szüleivel Rigában
(1914 körül)

Korának egyik legnagyobb növénynemesítője, aki a "Lovászpatona" nevet világszerte ismertté tette.
Nikolei Horn 1899. október 22-én (a Gergely-naptár szerint november 3-án) Oroszországban született, nevelkedett, és tanult húsz éves koráig. Apja Horn Albert Ferenc (1870-1953) rigai születésű német állampolgár, kereskedő, anyja moszkvai születésű Krüger Adél Emília (1872-1942). Moszkvában érettségizett. 1919-ben családjával Németországba költözött. 1921-ben Berlinben szerzett oklevelet, első munkahelye a híres berlini növénynemesítő telep volt. Két év múlva növénynemesítő szakvizsgát tett. Öt nyelven beszélt.

Horn Miklós édesanyjával
Horn Miklós édesanyjával

1923-1961 Esterházy Pál lovászpatonai uradalmában Heitermajort virágzó növénynemesítő kutatóállomássá, vetőmag-előállító teleppé fejlesztette. A 240 hold kísérleti mezőgazdasági terület központjában kutató laboratóriumok, magtárolók, osztályozók, istállók, pajták, növényházak, palántanevelők, irodák és lakások épültek.
1933-ban okleveleit honosíttatta, felvette a magyar állampolgárságot. Horn Miklósnak köszönhetően tíz növényféleség tizennyolc államilag elismert új fajtája kapta a "Lovászpatonai" elnevezést. Nemcsak fajtáinak nevében, hanem tudományos írásaiban is következetesen feltüntette Lovászpatona nevét.

Horn Miklós és Stróbl Mária
Horn Miklós és Stróbl Mária

Világhírű eredmények születtek. Minden idők legjobb hazai rozsfajtáját Horn Miklós nemesítette Lovászpatonán. A dr. Gyulavári Oszkárral közösen nemesített "Lovászpatonai bíborhere" is világhírt hozott. Vetőmagját exportálták Európa országaiba, az USA-ba, Dél-Amerikába is. A mai napig köztermesztésben van, akár a "Lovászpatonai rozs". Horn volt a köles és a napraforgó első sikeres magyarországi nemesítője. Nemzetközi elismerést hozott a "Lovászpatonai 160-as búza" is. Sikeres lett az általa nemesített árpa, sárga zab, csalamádé, sörárpa, korai sárga lófogú kukorica, korai hosszú fehérmagvú kukorica, napraforgó, piros köles és nemesített burgonyafajtái (Lovászpatonai Rózsa, Patonai Csillag stb.) is. A fajták legnagyobb részét tízezer kísérleti parcellán keresztezés útján állította elő Lovászpatonán.

Tudományterületén óriási szaktekintély volt. Jelentős tudományos szakfordítói tevékenysége. Fontosnak tartotta, hogy mint növénynemesítő, a rendelkezésre álló részletes adatok alátámasztásával fajtáinak kiválóságát kimutassa és a magyar mezőgazdaság fejlesztése érdekében gazdatársai tudomására hozza.

Családja: Horn Albert, Horn Albertné Krüger Adél, Horn Miklósné Stróbl Mária, Horn Miklós, Stróbl Sándorné Tiborcz Mária, Horn Éva (1934)
Családja: Horn Albert, Horn Albertné Krüger Adél,
Horn Miklósné Stróbl Mária, Horn Miklós,
Stróbl Sándorné Tiborcz Mária, Horn Éva (1934)

Fleischmann Rudolffal és Jánossy Andorral a 20. századi növénynemesítés úttörőivel és más nemesítő telepekkel együttműködve Heitermajorban rakták le a magyar elitvetőmag-szaporítás alapjait.
1939-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Növénynemesítők Országos Szövetsége vándorgyűlését Rédén és Lovászpatonán gróf Esterházy Pál 17.500 katasztrális hold nagyságú uradalmában rendezték, ahol dr. Villax Ödön növénynemesítő, dr. Grábner Emil a magyarországi növénynemesítés megalapozója és tudós társai Horn Miklós sikeres nemesítési eredményeit tanulmányozták.
Nevéhez fűződik a dekoratív fasor telepítése a heitermajori hosszú bekötőút mentén.
1948-tól Heitermajorban dr. Gyulavári Oszkár mentora és munkatársa. Lovászpatonán kezdte pályáját dr. Beke Ferenc Kossuth-díjas növénynemesítő kandidátus is. Mindkettővel haláláig szakmai és baráti viszonyt ápolt.

Emléktáblája Lovászpatonán
Emléktáblája Lovászpatonán

Az Esterházy Pál Növénytenyésztő- és Nemesítő-Telepet 1945-ben államosították. Szakmai hozzáértést nélkülöző átszervezésekkel meggyengítették, leépítették, majd 1961-ben a Lovászpatonai Állami Növénynemesítő Telepet végleg felszámolták. A fajtafenntartás a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiához került.

38 évi tudományos kutatómunka után 1961-ben vonult nyugdíjba. 1961-1965 között nyugdíjasként a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola Növénytermesztési Tanszékének tudományos tanácsadója volt.

Veszprém Megyei Értéktári oklevél
Veszprém Megyei
Értéktári oklevél

Vallotta: "Hazánk növénynemesítésének ügyét hosszú évek alatt ... magyaros lelkesedéssel és német alapossággal szolgáltam".

A magánéletben jó humorú, a társasági életet kedvelő, türelmes és szerény ember hírében állt.
Munkásságát a Lovászpatonai Értéktár Bizottság és a Veszprém Megyei Értéktár felvette a nemzeti értékek sorába.
1965. augusztus 3-án Győrben érte a halál.



Életrajzok

Dr. Babics Antal (Lovászpatona 1902 - Budapest 1992)

Dr. Babics Endre (Lovászpatona 1894 - Kaposvár 1955)

Bácsi Sándor (Lovászpatona 1903 - Győr 1989)

Balogh Ferenc (Pápa 1909 - Pápa 1993)

Bánki Donát (Bánk 1859 - Budapest 1922)

Dr. Beke Ferenc Ernő (Bábolnapuszta 1914 - Szombathely 1988)

Bognár Endre (Felpéc 1842 - Pápa 1919)

Borsó Gyula (Szentkút 1912 - Lovászpatona 1995)

Dr. Czirfusz Ferenc (Lovászpatona 1827 - Zombor 1901)

Deme Nándor (Celldömölk 1911- Pápa 1956)

Glatz László (Lovászpatona 1926 - Balatonfüred 2014)

Dr. Gyulavári Oszkár (Debrecen 1924 - Szombathely 2023)

Heiter János (Pozsony 1824 - Bécs 1875)

Dr. Horn Miklós (Odessza 1899 - Győr 1965)

Horváth János (Veszprém 1850 - Budapest 1918)

Józsy Béláné Horváth Margit (Lovászpatona 1891 - Budapest 1978)

Kollár Kálmán (Lovászpatona 1932 - Veszprém 2012)

Kováts Ignácz (1765 - Lovászpatona 1834)

Laucsek Gyula (Vecse 1847 - Budapest 1922?)

Mórocz Antal (Pápa 1835 - Gödöllő 1918)

Patonay (Pitying) József (Lovászpatona 1887 - Tata 1979)

Rajcsányi János (Várpalota 1815 - Vadosfa 1889)

Stirling János (Szombathely 1889 - Lovászpatona 1955)

Dr. Váczi Béla (Ács 1916 - Budapest 2009)

Dr. Zsidai József (Felpéc 1934 - Miskolc 2012)