Lovászpatonai Életrajzi Lexikon
Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.
Dr. Őrffy László (Budapest 1926 – Zalaegerszeg 1992)
agrármérnök, növénynemesítő, agrokémikus, mezőgazdaságtudományi doktor
agrármérnök
Tanulmányok: elemi iskola Budapest (1931-1935), Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló Gimnáziuma (1935-1943), Keszthelyi Magyar Gazdasági Akadémia illetve keszthelyi Magyar Agrártudományi Egyetem (1943-1947), Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztési Tanszék doktori értekezés (1978)
Házasságkötés: 1952-ben Remlinger Edittel (Pécs 1932 - Kaposvár 2003)
Gyermekek: Károly (Kaposvár 1954), Norbert (Pápa 1958)
Publikációk: Rozs-, árpanemesítés és agrokémia-műtrágyázás témákban magyar és német nyelven agrártudományi szaklapokban; szakkönyvek a Mezőgazdasági Kiadónál; Dr. Magyar Károly és a kamondi gazdaság (Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1974)
Elismerések: Földművelődésügyi Miniszteri Dicséret (1957), Mezőgazdaság kiváló dolgozója (1969)
Sírja: Feleségével együtt Keszthely Szent Miklós Temető
Anyakönyvezett nevén nemes görbői Őrffy László Károly Medárd Budapesten 1926. június 8-án született. A család ősi fészke az un. Őrffy-ház ma nemzeti érték, része Szekszárd város települési értéktárának. Apja Dr. Őrffy Imre (1884-1945) ügyvéd, országgyűlési képviselő, Szekszárd város díszpolgára, anyja Magyar Vilma (1902-1983). Apai nagybátyja szülészorvos, a Szekszárdi Bábaképző Intézet igazgatótanára, nagyapja a Szekszárdi Takarékpénztár elnök-igazgatója, anyai nagyapja simonthornyai dr. Magyar Károly az állattörzskönyvezés úttörője, sógora Reményi Sándor operaénekes volt.
Budapesten gyerekeskedett, itt járta az elemi iskolát. 1931-ben ötévesen kezdte meg tanulmányait Judit nevű nővérével egy évfolyamon. Apját fiatalon veszítette el.
A gimnázium nyolc osztályát szintén szülővárosában végezte. Keszthelyen 1947-ben, mint agrármérnök kitűnő eredménnyel szerzett mezőgazdaságtudományi oklevelet.
Doktori értekezését "A rozs termésbiztonságának vizsgálata, figyelemmel a barnarozsda /Fuccinia dispersa erikks/ kártételére és a rezisztenciára-nemesítési lehetőségekre" címmel írta, s szerezte meg a doktori fokozatot 1978-ban.
1947. Cséplőgépész, cukorrépa-átvevő
1947-1948. Magyar Állami I. számú Gazdasági Tanfolyam szakelőadója
1948-1949. Családja többholdas badacsonyi szőlőbirtokának gondozója, vezetője
1949-1957. A lengyeltóti, iharosi, Bárdudvarnok-bárdibükki állami gazdaságokban könyvelő, illetve főkönyvelő, állattenyésztő, majd központi agronómus
1957. A Délnyugat-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa
1957-1961. A Lovászpatonai Állami Növénynemesítő Telepen Heitermajorban dr. Horn Miklós növénynemesítő, mezőgazdaságtudományi doktor tanítványa, tudományos munkatárs, később telepvezető
1961-1964. Tudományos munkatárs. Szervezeti változás következtében a lovászpatonai növényfajták nemesítői munkája a Pápai Állami Gazdaság kísérleti tangazdaságában a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Növénytermesztés Tanszékének irányítása alatt folyt.
1964-1969. Tudományos munkatárs, főmunkatárs, később vezető nemesítő a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Georgikon Kísérleti Intézetében.
Sokat tett dr. Horn Miklós világhírű Lovászpatonai rozs fajtája gépi betakarításra alkalmas változatának megteremtéséért, a Lovászpatonai pirosmagvú köles, a Lovászpatonai napraforgó, a Lovászpatonai bíborhere és fehérhere fajtafenntartásáért és továbbfejlesztéséért, a takarmányárpa minőségjavításáért.
Dr. Gyulavári Oszkár, Lovászpatonáról indult növénynemesítő, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa és dr. Őrffy László szaktudásának, munkájának köszönhetően sikerült megőrizni és továbbfejleszteni a lovászpatonai nemesítőműhely gyakorlati eredményeit.
Bárdudvarnokon
1969-1986. A Nehézvegyipari Kutatóintézet (NEVIKI) Mezőgazdaság Kemizálási Szolgálatának keszthelyi telepén tudományos főmunkatárs, a telep vezetője. Mint agrokémikus, kutatásai a mezőgazdaság kemizálásának, a korszerű műtrágyázási rendszerek és talajkondicionáló szerek terméshozam-növelő hatásának vizsgálatára terjedtek ki. Sokat tett mind a gabonafélék, mind a kapás növénykultúrák műtrágyázási technikáinak korszerűsítéséért, különös tekintettel a folyékony műtrágyák alkalmazására.
A magyar mezőgazdaság fejlesztésében, a tudományos életben mind elméleti, mind gyakorlati síkon aktívan kivette részét. Kutatási eredményeit hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon, magyar és német nyelvű kiadványokban, szaklapokban publikálta.
1962 karácsonyán
1986-ban vonult nyugdíjba, de 1989-ig még aktívan dolgozott korábbi munkahelyén és folytatta tudományos tevékenységét.
1952-ben kötött házasságot Remlinger Edittel.
Feleségével és 3 éves kisfiával 1957-ben költöztek Lovászpatonára, Heitermajorba, a növénynemesítő telep központjába. Kisebbik fiúk már ide született. Gyermekei itt jártak óvodába, iskolába, zeneiskolába.
Fia Dr. Őrffy Károly a zalaegerszegi kórház nyugalmazott proktológusa, érsebész.
Heitermajor laboratóriumai, kísérleti helyiségei, üvegházai, palántanevelői, vetőmagellátó üzeme mellett a kutatóknak otthont adó szolgálati lakásokban dr. Horn Miklós, a telep tudós vezetője, dr. Gyulavári Oszkár növénynemesítő kandidátus, Dr. Őrffy László agrármérnök és más munkatársak laktak.
Álló sor balról jobbra: Esztergomi Sándor, Lukocky József, Deák János, Őrffy László, Velekei József
Ülő sor: dr. Gyulaváry Oszkár, dr. Horn Miklós, Deák Jánosné
(A Deák házaspár Fertődre került az 1950-es évek végén)
Amikor 1961-ben minisztériumi utasítással felszámolták a heitermajori növénynemesítő telepet, Lovászpatona nemcsak egy nemzeti értéket, a tájba jól illeszkedő növénytermesztési kultúrát, a tudománynak egy aktív kísérleti műhelyét veszítette el, hanem egy magasan képzett, művelt, a falu kulturális életét meghatározó társadalmi réteget is (Lovászpatonán kezdte pályáját dr. Beke Ferenc, az Esterházy uradalom intézője, később Kossuth-díjas növénynemesítő is).
Aktív munkájának eredményeként Őrffy Lászlónak része volt abban, hogy a növénynemesítő telep tudományos eredményei Dr. Horn Miklós növénynemesítő kandidátus életműve és a nemesített "Lovászpatonai" növényfajták címen 2018-ban bekerülhettek a Veszprém Megyei Értéktárba.
1964-ben, amikor a fajtafenntartási és nemesítői munkát Pápáról Keszthelyre helyezték át, az Őrffy család elköltözött Lovászpatonáról.
1992. november 25-én kerékpározás közben elszenvedett közlekedési baleset áldozata lett.
