Lovászpatonai Életrajzi Lexikon
Minden jószándékú észrevételt örömmel fogadunk: Bartha Lászlóné Borsó Katalin (barthaborsokati@gmail.com). A lexikon teljes tartalma szerzői jogi védelem alatt áll.
Balogh Ferenc (Pápa 1909 - Pápa 1993)
százados, tanító, iskolaigazgató-helyettes
evangélikus tanító
Tanulmányok: elemi iskola Pápa (1915-1919), polgári fiúiskola Pápa (1919-1925), Pápai Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet Pápa (1926-1929)
Házasságkötés: 1953. Nagydémen Nagy Vilmával (Szarvaskend, 1927.05.07 - Pápa, 2018.07.28)
Gyermekek: Katalin (Pápa 1953) és Ferenc (Pápa 1957)
Elismerések: Katonai Érdemérem SIGNUM LAUDIS 1922; A MAGYAR FELVIDÉK FELSZABADULÁSÁNAK EMLÉKÉRE 1938. Hátlapfelirat: Pro patria et libertate Rákóczi; ERDÉLYI RÉSZEK FELSZABADULÁSÁNAK EMLÉKÉRE 1940. Hátlapfelirat: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó országlásának XX. évében. Mátyás király születésének 500. évfordulóján; A HAZÁÉRT 1941; Kiváló Honvédelmi Munkáért. Magyar Honvédelmi Sport Szövetség (Pápa 1965)
Sírja: Feleségével együtt Pápán az Alsóvárosi temetőben, családi sírboltban
Emlékezete: Neve Lovászpatonán a Pedagógus Emlékfalon (2010)
honvéd őrvezető lovászpatonai
szolgálati lakása bejáratánál
Balogh Ferenc 1909. január 28-án született Pápán Balogh Ferenc (1875-1959) és Neubauer Julianna (1880-1944) második gyermekeként. Apja a pápai tanítóképzőben volt iskolai hivatalsegéd, édesanyja dohánygyári munkás. Szüleinek 1907-ben kötött házasságából hat gyermek született.
Már gyerekkorában kitűnt a fegyverek iránti vonzalma. Katonai pályára készült. Ezirányú tanulmányait azonban szülei nem tudták finanszírozni.
A kötelességtudat, a katonás rendszeretet, a bátorság végigkísérte egész pályáját.
Iskoláit -az elemitől a tanítóképzőig- Pápán végezte. Itt szerzett elemi népiskolai tanítói oklevelet, matematika-kémia szakos szaktanítói képesítést. Első és utolsó munkahelye a lovászpatonai iskola volt. Egész életét, 41 évét Lovászpatona ifjúságának szentelte.
1929-1945 Osztálytanító a Lovászpatonai Evangélikus Elemi Népiskolában. Az un. "Kisiskola" telkén lévő szobakonyhás szolgálati lakásban lakott. Az evangélikus iskolában a "mindennapos iskolás" létszám 87, az "ismétlős iskolások" száma 51 fő volt (1936. évi adat).
1930-tól az Országos Evangélikus Tanítóegyesület tagja.
Szalay Mihály lelkészsége idején Nagy Lajos és később Tóth Gyula evangélikus kántortanítók voltak kartársai. Feladatai közé tartozott az orgonánál a kántortanító helyettesítése is. Szép tenorhangja és zenei tudása tette erre alkalmassá.
1938-ban részt vett az első bécsi döntéssel visszacsatolt Felvidék és 1940-ben a második bécsi döntéssel visszacsatolt Észak-Erdély katonai bevonulásán.
1942-1945 A Magyar Királyi Honvédség kötelékében frontszolgálat az orosz hadszíntéren. Főhadnagyként, majd századparancsnokként végigharcolta a II. világháborút. Harctéri érdemeit katonai kitüntetésekkel ismerték el:
Kitüntetések balról jobbra:
Signum Laudis
1922
A Hazáért
1941
A Magyar Felvidék
Felszabadulásának Emlékére
1938
Erdélyi Részek
Felszabadulásának Emlékére
1940
1945-1948 Hadifogság. 1945. május 5-én századával együtt Dombóvár közelében Kis-Kondán esett orosz fogságba. Három évet töltött Dél-Szibériában a kujbisevi 234. számú hadifogolytáborban. Fagyási sérülésekkel csontsoványra fogyva 1948. június 26-án szabadult.
1948-1969 Szaktanító a Lovászpatonai Állami Általános Iskolában.
Borsó Gyula, Szabó Jolán, Balogh Ferenc, Károlyi Gézáné
1948-1964 Igazgatóhelyettes. A háború utáni nincstelenség ellenére Borsó Gyula iskolaigazgatóval együtt sokat tettek a tanítás feltételeinek megteremtéséért, a háborús pusztítások okozta iskolaépületek helyreállításáért, az oktatás megszervezéséért. A régi evangélikus un. Nagyiskolában, az evangélikus un. Kisiskolában és a régi katolikus iskola épületében két műszakban folyt a tanítás. Matematika-kémia szaktanítóként fizikát is tanított sok-sok magakészítette szemléltető eszközzel. Kitűnő felkészültségű, nemeslelkű pedagógus és precíz, rendszerető igazgatóhelyettes volt.
1948-ban a Magyar Cserkészfiúk Szövetségével egyesült Magyar Úttörők Szövetsége minden állami általános iskolában előírta úttörőcsapat felállítását. A Lovászpatonán megalakult úttörőcsapat 1952-ben vette fel Damjanich János ’48-as honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú nevét. A csapatvezető 1952-től Balogh Ferenc lett.
1952-1961 A Lovászpatonai 837. számú Damjanich János Úttörőcsapat vezetője.
Baráti szálak fűzték A. Tóth Sándor híres pápai festőművész, rajztanár és bábművészhez. Egy 1952-es tanári értekezlet emlékére grafikát is készített róla.
Balogh Ferenc portré
Nyugdíjazása után Dévényi József iskolaigazgató felkérésére helyettesítési feladatokat vállalt a vanyolai általános iskolában.
Iskolán kívüli feladatai:
1929-1942 A Lovászpatonai Evangélikus Legényegylet és Leányegylet felnőtt színjátszó csoportjának szervezője és résztvevő szereplője.
1929-1945 A Lovászpatona és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szö¬vetkezet felügyelő bizottságának tagja.
1929-1945 A Lovászpatona és Vidéke Tejszövetkezet felügyelő bizottságának tagja.
1929-1942 A Lovászpatonai Levente Egyesület katonai kiképzés vezetője.
1929-től a Lovászpatonai Polgári Lövészegylet aktív tagja, majd vezetője.
1948-tól a helyi MHSZ honvédelmi oktatója, 1949-től tíz éven át a kastélyparkban épült lőtéren lövészetvezető.
1959 A tanítási szünet idejére Pétervásárán honvédelmi oktatói feladatokkal bízták meg, majd tartalékos századossá léptették elő.
A Fekete József vezette lovászpatonai sportkör tevékeny támogatója.
1948-tól szenvedélyes totózó. Mint minden tevékenységében, a totóban is precízen kidolgozott tétekkel fogadott.
1953-ban vette feleségül a nagydémi evangélikus iskola fiatal tanítónőjét Nagy Vilmát, később történelem-földrajz szakos tanárnőt, aki 1953-tól 17 éven át tanított Lovászpatonán.
Pápán családi házat építettek, és 1969-es nyugdíjba vonulása után 1970-ben családjával odaköltöztek.
1993. március 7-én pápai otthonában családja körében érte a halál.